8 tipp, hogyan tanítsd meg a gyerekednek a stresszt kezelni, ha az egész család élete stresszes
A vállalatok már régóta tudják, hogy a gyerekek betegsége hatással van a szülők szakmai életére, akik az iskolából való kiesés miatt kénytelenek betegállományba menni vagy otthon maradni a gyerekekkel, emiatt pedig a produktivitásuk is csökkenni fog. De vajon ennek az ellenkezője is igaz? Vagyis, hogy a szülők szakmai élete hatással van a gyerekek stressz-szintjére?
Egy közelmúltbeli tanulmányban a kutatók egy csoportja a szülők munkahelyi stressz gyerekeik egészségére gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány azt mutatta, hogy azok a szülők, akik úgy érzik, hogy szakmai életük az irányításuk alatt áll a munkahelyükön, azoknak gyerekeik is kevesebbszer betegednek meg. A kutatócsoport egészségügyi adatokat gyűjtött a szülők és a gyerekek két csoportjától: az egyik csoportban alacsonyabb jövedelmű családok, a másikban magasabb életszínvonalon élő családok voltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a két csoport közötti jövedelmi szintkülönbség egyáltalán nincs összefüggésben a szülők munkahelyi stressz-szintjével. Az eredmények elemzése tehát azt mutatta, hogy a gazdasági erőforrásoknak nincs befolyásuk arra, hogy mennyit stresszelünk.
Ami azonban hatással volt a gyerekek egészségére, az a szülők szakmai autonómiája. Akiknek nem volt túl sok irányításuk, azok érzékenyebbek voltak a munkahelyi stresszre, és így kevésbé volt valószínű, hogy sikerült önuralmat gyakorolniuk szülőként, ami viszont negatívan befolyásolta a gyerekek egészségét. A tanulmány szerint, ha a kezünkben van a döntés, hogyan végezzük a munkákat, akkor az a gyerekeinknek is jót fog tenni.
És mit tegyünk, ha bekap a gépszíj?
Sajnos nem mindig könnyű megvalósítanunk a munkában való függetlenséget, ám ekkor sincs semmi sem veszve. A stresszel való megküzdést az alábbi módokon is erősíthetjük a gyerekekeinkben, ha azt tapasztaljuk, hogy valamin idegeskedik:
Figyelj, és szólj! – Mondd el a gyerekednek, amikor észreveszed, hogy valami zavarja őt. Ha tudod, nevezd meg az érzést, amit a gyerek tapasztal (pl. „úgy tűnik, még mindig dühös vagy azért, ami a játszótéren történt”). Vigyázz, hogy ez ne hangozzon vádlón, inkább azt fejezd ki, hogy érdekel, mi történik benne, meg akarod érteni az érzelmeit.
Hallgasd meg! – Kérd meg gyerekedet, hogy mondja el, mi a baja. Hallgasd meg figyelmesen és nyugodtan, érdeklődően, türelemmel és gondoskodóan. Kerül az ítélkezést, a hibáztatást, vagy a kiokítást arról, mit kellett volna másképpen csinálnia. Hagyd, hogy beszéljen, és próbáld megtudni az egész történetet. Nem kell kapkodni, hagyd, hogy mindent a maga idejében mondjon el.
Röviden kommentáld, milyen érzéseket élhet át! – Például mondhatod azt, „ez bizony összezavarhatott”, vagy „nem csoda, hogy őrültnek érezted magad”, „ez tényleg igazságtalannak tűnhet”, stb. Ezzel azt mutatod, hogy megérted, mit érez és miért. A meghallgatástól gyereked úgy érzi majd, támogatod őt, és ez különösen fontos a stressz idején.
Címkézd fel! – Sok kisgyereknek még nincsenek meg a szavai az érzésekre. Ha gyereked dühösnek vagy frusztráltnak tűnik, használd ezeket a szavakat, hogy segíts neki megtanulni az érzelmek nevét. Ez segít az érzelmi tudatosságuk fejlődésében, az érzelmek kommunikálásában és fejlesztésében, saját érzelmi állapotuk felismerésének képességében. Azok a gyerekek, akik erre képesek, kevésbé lesznek hajlamosak arra, hogy a kezeletlen érzelmek irányítsák őket.
Segíts neki gondolkodni arról, mit kell az adott helyzetben csinálni! – Ha van egy olyan probléma, ami stresszt okoz, beszélj vele arról, mit érdemes tenni. Ösztönözd őt arra, hogy gondolkodjon néhány ötleten. Ne végezd el helyette az összes munkát, de ötletelj te is, és kérd ki a véleményét arról, hogy ez hogyan működhet a gyakorlatban.
Lépj tovább! – Néha a beszélgetés, a meghallgatás és az érzés megértése mindaz, amire szüksége van a stressz kezeléséhez. Ezután próbáld megváltoztatni a témát, és lépj tovább, valami pozitív és pihentető dologra. Segíts neki abban, hogy ő is átkapcsoljon valami más tevékenységbe. Ne adjatok több figyelmet egy problémának, mint amennyit megérdemel.
Ha lehet, csillapítsd a feszültséget! – Ha bizonyos helyzetek stresszt okoznak, nézd meg, vannak-e módok a dolgok megváltoztatására. Például ha túl sok az iskola utáni tevékenység, szükség lehet arra, hogy ezekből szelektálj, hogy időt és energiát hagyj neki másra.
Csak légy ott! – A gyerekek nem mindig szeretnek beszélni a problémájukról, ám arra szükségük van, hogy tudják, te mindig a rendelkezésükre állsz. Ha nincs kedve beszélni, ne faggasd, de ne is hagyd egyedül. Például sétáljatok, nézzetek egy filmet, főzzetek együtt, vagy csak engedd, hogy játsszon. Vannak olyan játékok, amelyek tökéletesek erre a célra, például a Sylvanian Families vagy a Squeezalmals. Hogy miért? Erről már írtunk bővebben:
Több, mint játék: a Sylvanian Families és a Squeezamals nemcsak cuki játékok, de hatékony stresszkezelők is
Légy türelmes! – Szülőként fáj látnunk, ha boldogtalan vagy stresszes a gyerekünk, de próbálj meg ellenállni a minden probléma megoldására irányuló vágyadnak. Ehelyett segíts neki abban, hogy lassan, de biztosan jó problémamegoldóvá váljon, hogy tudja, miként kell az élet hullámvölgyeit kezelni, érzéseit szavakba önteni, és ha szükséges, újra felállni.
KidsHealth.org cikke alapján,
Bánosi Eszter