Valentin nap: így őrizzük meg a romantikát szülőként
Vannak kutatók, akik azt vizsgálják, hogy a gyermekek születése milyen hatással van a házasságra. Az eredmények sajnos elég lelombozóak: a házastársak közötti viszony általában akkor romlik meg, amikor megérkezik a gyermek. Gyerekkel és gyerek nélkül élő párokat összehasonlítva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kapcsolati elégedettség szintje kétszer annyira alacsony a gyermekes párok esetében, főleg akkor, ha nem tervezték a teherbe esést. A csalódottság oka nyilvánvalóan az, hogy nagyon sok fiatal pár él abban a hitben, hogy a gyermek majd közelebb hozza őket. A népszerű mítosz ellenére a valóság azonban az, hogy a baba születése megváltoztatja a párok közötti interakciókat, egyszerűbben fogalmazva, a párok szeretőkből szülőkké válnak. A kutatások azt is bizonyították, hogy általában az anyák vállán van nagyobb teher, mivel hagyományosan nekik jut a legnagyobb és legnehezebb rész a gyereknevelésből, a ház körüli feladatokból, emiatt azonban izoláltakká válhatnak, később akár depresszióval is küzdhetnek.
De mégis van fény az alagút végén. Szerintem mindenki ismer olyan párokat (szerencsés esetben maga is netán egy közülük), akik még mindig úgy viselkednek, mint az ifjú szerelmesek – a gyerekek mellett is. Vajon mi lehet a titkuk? Mit csinálnak másképp? Utánajártunk, és ezeket a válaszokat kaptuk.
#1. Még mindig randiznak
Az igazán jól sikerült első randiknak fantasztikus hangulatuk van, és nagyon emlékezetessé válnak. Ha nem akarjuk, hogy a tűz kialudjon, gondoskodnunk kell arról, hogy újra közös találkákat csempésszünk a kapcsolatunkba, még akkor is, ha már jól ismerjük egymást. Akár el is utazhatunk együtt, de nem kell bonyolult dolgokra gondolni: otthon is maradhattok, csak legyen egy héten pár órátok, amikor csak egymásra figyeltek.
#2. A társukat kényeztetik el, nem a gyereküket
Az egyik legnagyobb dolog, amit egy apa tehet a gyermekéért, ha szereti az anyját – már nem tudom, hol olvastam ezt a mondatot, de nagyon megragadt bennem. Sok szakember állítja, hogy akkor teszünk a legtöbbet a gyermekünkért, ha a párunkat tesszük az első helyre, ami ez esetben annyit jelent, hogy erős családot, szövetséget alkotunk. Ettől a gyermek biztonságban fogja magát érezni, és erre van a legnagyobb szüksége. A boldog párok boldog otthonokat hoznak létre: ha képesek vagytok azon dolgozni, hogy jobb férjek és feleségek legyetek, akkor egyúttal jobb szülőkké is váltok.
#3. Figyelnek arra, hogy megérintsék egymást
Fogadjunk, hogy az első időkben állandóan kéz a kézben jártatok, öleltétek, csókoltátok egymást. A gyerekek érkezésével a dolgok megváltoznak, szó szerint és képletesen sem marad szabad kezetek arra, hogy megérintsétek egymást. Fontos azonban, hogy tudatosan figyeljetek a testi érintkezésre. A gyerekeknek is jót tesz, ha látják a szüleiket szerelmesnek lenni.
#4. Időt adnak maguknak arra, hogy anyuka üzemmódból feleség módba kapcsoljanak
Egy barátnőm azt mesélte, hogy a gyerekek lefektetése után rendszeresen szán magára egy kis időt: jógázik, vagy ellazul a kádban, vagyis keres egy olyan szelepet, amelyen keresztül elengedheti az anyasággal járó napi stresszt. Miután ezt megtette, újra feltöltődik egy kis energiával, amit a férjére fordíthat. Azt mondta, ilyenkor mindig beszélgetnek vagy egy órát, csakis „felnőtt” dolgokról. Láttam őket, és egyértelműen állíthatom: kiegyensúlyozott és boldog párkapcsolatban élnek.
#5. Flörtölnek
Attól még, hogy a férjed felesége lettél, a barátnője is maradtál – ne vesztegesd el a kapcsolat játékos, szórakoztató, incselkedős részét, vagyis ne hagyd abba a flörtölést. Hagyj neki szerelmes üzeneteket otthon vagy küldj neki flörtölő sms-eket nap közben, lepd meg rendszeresen valamivel.
#6. Nem versenyeznek
Hagyj fel a „ki végzett több házimunkát”- féle versennyel, inkább emlékeztesd magad arra, hogy ugyanabban a csapatban játszotok: ha valaki veszít, mindketten veszítetek. Ahelyett hogy panaszkodnál és összehasonlítanád magadat vele, inkább arra figyelj, miben egészítitek ki egymást. Legyetek egymás drukkerei, ne egymás riválisai.
#7. A felesége légy, ne az anyukája
Számtalanszor panaszkodunk egymásnak arról, hogy a férjünk úgy viselkedik, mint egy gyerek. Vajon miért? Talán mert gyerekként kezeljük őt. Ha azt szeretnénk, hogy férfi legyen, akkor kezeljük is annak, adjunk neki önállóságot, tiszteletet, és soha ne beszéljünk vele lekezelően. Mi sem szeretnénk, ha úgy beszélne velünk, mint az apánk, és elmondaná, mit kell tennünk.
#8. Azonos nevelési elveket vallanak (vagy legalábbis van közös nevezőjük)
Különböző emberként nyilván nem mindenben értetek egyet, és különböző nézeteket, tapasztalatokat hoztatok a házasságotokba. Ám fontos, hogy közös nevezőre tudjatok jutni, ami csak a becsületes, nyílt kommunikáció útján érhető el. Lehet, nem mindig könnyű, de a szülői szerep az egyik legjobb módja annak, hogy együttműködést tanuljunk.
#9. Ne adjátok fel!
A házasság nem egyszeri kötelezettségvállalás, hanem folyamatos döntés a másik mellett. Minden nap újra és újra választjuk egymást, és rengeteget tanulunk a megbocsátásról, a tanulásról és a fejlődésről. Nem igaz a mondás, hogy nincs az a szerelem, ami el nem múlik – legalábbis akkor, ha a tüzet kitartóan életben tartjuk.
Bánosi Eszter