Tengerészeti világnap - Szeptember 26.
Ezen a napon világszerte megemlékeznek a tengereken és óceánokon életüket vesztett tengerészekről és civilekről, ugyanakkor ez a nap felhívja a figyelmet a biztonságos hajózás fontosságára és a tengeri környezet megóvására is.
De miért annyira fontos az óceánok és tengerek védelme?
Az óceánok és tengerek védelme azért kiemelten fontos, mert bolygónk több mint 70%-át víz borítja, és a tengerek, illetve óceánok 362 millió négyzetkilométeren terülnek el. Ezek a hatalmas víztömegek nemcsak a szárazföldi hőmérséklet szabályozásában játszanak kulcsszerepet, hiszen elnyelik a nap melegét és elosztják azt a Föld különböző részein, hanem jelentősen hozzájárulnak a Föld oxigéntermeléséhez is. Az óceánokban élő fitoplanktonok – olyan mikroszkopikus organizmusok, amelyek a vízfelszínen fotoszintézisre képesek a napfény segítségével – fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Azonban a vízbe kerülő műanyaghulladék, olaj és egyéb szennyező anyagok elpusztítják ezeket az élőlényeket, ami közvetlenül és súlyosan befolyásolja a levegő oxigénszintjét.
Nemzetközi szervezetek becslései szerint jelenleg körülbelül 150 millió tonna műanyaghulladék lebeg az óceánokban, és ez a mennyiség évente hozzávetőleg 8 millió tonnával növekszik. Az egyik legismertebb és legaggasztóbb példa az óceánok műanyagszennyezettségére a nagy csendes-óceáni szemétsziget, amely mintegy 1,6 millió négyzetkilométeren terül el. Ez a hatalmas szeméttömeg 80 ezer tonna műanyagból áll, és területe háromszor akkora, mint Franciaországé.
Milyen mértékű az óceánok szennyezettsége?
Az óceánokba beömlő folyók mellett a part menti települések ipari, mezőgazdasági és kommunális szennyeződéseivel is számolni kell. A hajók motorjai, szennyvizei és a szállított áruk is hozzájárulnak a szennyezés fokozódásához. A vízi közlekedés és szállítás során bekövetkező balesetek miatt jelentős mennyiségű olaj kerül a vízbe, ami számos élőlény pusztulását okozza. A légköri ülepedés szintén hozzájárul az óceánok szennyezéséhez, és ez a szennyeződés a stabil variánsok esetében jelentős hatással lehet az élőlényekre, mivel ezek a szennyezők felhalmozódhatnak az élőlényekben.
Nem elhanyagolható a szilárd szennyeződések problémája sem. Az óceánokon hatalmas szemétszigetek alakultak ki, amelyek főként a tengerjáró hajók hulladékaiból és műanyagból állnak. Ezen kívül olyan abszurd szemétszigetek is léteznek, amelyek különböző vízi balesetek eredményeként jöttek létre, mint például gumikacsákból vagy Legóból összeálló szigetek.
Az óceánok élővilágának pusztulása
A vízhőmérséklet emelkedése drámai hatással van a tengeri élővilágra, jelentős változásokat idézve elő a víz alatti ökoszisztémákban. A hőmérséklet emelkedése miatt jelentős átrendeződés történt a tengeri fajok eloszlásában. Egyes területeken a sótartalom drasztikus növekedése, másutt pedig csökkenése vezet a fajok kipusztulásához.
A sósvízi élővilágot fokozatosan felváltja az édesvízi élővilág azokban a helyeken, ahol a sótartalom csökken.
Például a Balti-tengerrel kapcsolatos kutatások során megfigyelték, hogy a vízhőmérséklet változása miatt az Északi-tengerben élő tőkehal, makréla és hering a táplálékforrásaik – az evezőlábú rákok – után vándorolnak északra, a hidegebb vizek felé. Ez a jelenség komoly hatással van az emberek mindennapjaira, mivel a kereskedelmi halállományok vándorlása jelentős gazdasági következményekkel jár, különösen a halászattól függő közösségek számára.
A megélhetési problémák mellett ezek a változások az emberek egészségére is hatással vannak: az emelkedő vízhőmérséklet növelheti a vízzel terjedő betegségek, például a Balti-tengerben előforduló vibriózis fertőzések kockázatát is.
Miért jelentenek óriási problémát az óceánokban végbemenő változások?
Az óceánokban zajló változások összetett problémákat okoznak, különösen a víz körforgására gyakorolt hatásuk miatt. Ez a körforgás normál esetben biztosítja a víz folyamatos elosztását az óceánok, a légkör, a szárazföld, a folyók és tavak között, majd vissza az óceánokba.
Éghajlatváltozás hatására nő a légkör vízgőz szintje, ami kiszámíthatatlanná teszi a rendelkezésre álló víz mennyiségét. Ennek következményeként egyes helyeken heves zivatarok alakulhatnak ki, míg más területeken súlyosbodhat az aszály, különösen a nyári hónapokban, ami elsivatagosodáshoz vezethet.
További tartalmakért látogass el a Játéksziget Facebook, Instagram, Tiktok és Threads oldalaira is!
Tetszett a cikkünk? Szívesen olvasnál még ilyen tartalmakat? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre! Megéri, hiszen így mindig időben értesülsz a Játéksziget kedvezményeiről, újdonságairól és a legújabb cikkekről!