Tanévkezdés: 10 tipp, hogyan segíts gyermekednek a stresszkezelésben
Ti is izgultok már az iskolakezdés/tanévkezdés miatt? Nem csoda! Minden új helyzet és változás stresszt okozhat nemcsak nekünk, felnőtteknek, hanem akár a legapróbbaknak is.
A felnőttek számára a gyerekkor gondtalan időnek tűnhet, pedig a gyerekek is rengeteg stresszt tapasztalnak. Az olyan dolgok, mint az iskola és közösségi élet, nyomást gyakorolnak rájuk. Szülőként nem védhetjük meg őket a stressztől, arra viszont megtaníthatjuk, hogyan kezeljék egészségesen azt, és oldják meg a mindennapi problémákat.
Túl hamar felnőnek a stresszes gyerekek. A koragyermekkori stressz később, kamaszkorban az agyi régiók gyorsabb éréséhez vezet, ezzel szemben a későbbi életévekben tapasztalt stressz éppen, hogy lelassítja ezt a fejlődést. A gyerekkori negatív tapasztalatok, például egy betegség vagy válás miatt fennálló stressz összefüggésben áll a prefrontális kéreg és az amygdala gyorsabb érésével a serdülőkorban, azonban a serdülőkorban tapasztalt stressz, mint például az alacsony iskolai teljesítmény lelassítja ezt a fejlődést. Mindkét esetben elmondható, hogy a túl sok stressz antiszociális személyiségjegyek kialakulásához vezethet. |
A gyerekek egészséges és egészségtelen módon is tudják a stresszt kezelni. És bár sokszor nem kezdeményeznek beszélgetést arról, hogy mi bántja őket, azt azonban szeretnék, hogy a szüleik megközelíthetőek legyenek, és segítsenek megbirkózni a gondjaikkal. De hogyan tudnánk mindezt megtenni értük? Íme néhány ötlet a Kidshealth cikkéből:
#1. Adj neki hangot. Mondd el a gyermekednek, ha észreveszed rajta, hogy valami zavarja őt. Ha tudod, nevezd meg az érzést, amit a gyereked érezhet, például így: „Úgy tűnik, hogy még mindig nagyon dühös vagy amiatt, ami a játszótéren történt”. Ez nem úgy hangzik ugyanis, mintha vádolnád, hiszen ez csak egy eseti megfigyelés, illetve annak kifejezése, hogy szeretnél többet megtudni gyermeked aggodalmait illetően. Légy kedves, és mutasd meg, hogy törődsz vele, érteni akarod őt.
#2. Figyelj a gyermekedre. Kérd meg őt, hogy mondja el, mi a baj. Légy figyelmes, nyugodt, nyitott és gondoskodó. Kerüld el a késztetés arra, hogy megítéld, hibáztasd őt, vagy elmondd helyette, mit gondoljon. Hagyd, hogy a gyereked aggodalmai és érzései meghallgatásra találjanak. Próbáld megtudni az egész történetet ehhez hasonló kérdésekkel: „És akkor mi történt?” Nem kell kapkodni, csak hagyd, hogy a saját ütemében mondja el, amit akar.
#3. Röviden kommentáld azokat az érzéseket, melyekről úgy gondolod, hogy a gyermek épp átéli. Például mondhatod azt, hogy „igen, ezt tényleg elszomorító”, vagy „nem csoda, hogy bolondnak érezted magad, amikor ez és ez történt veled”, vagy „ez ugye tisztességtelennek tűnt számodra”. Ezzel jelzed, hogy megérted, amit a gyermeked mond, sőt érdekel is. A szülői támogatás különösen jó stressz esetén.
#4. Címkézd fel. A fiatalabb gyerekeknek még nincs szavuk az érzéseikre. Ha a gyermeked dühös vagy frusztrált, címkézd az érzéseket, mert így név szerint is megismerheti őket. Az érzelmek feltárása segít a gyerekeknek kommunikálni és fejleszteni az érzelmi intelligenciát, képesek lesznek felismerni saját érzelmi állapotukat. Azok a gyerekek, akik képesek erre, kevésbé hajlamosak az olyan túlcsorduló érzelmi állapotokra, amikor a heves és erőteljes érzelmek tőrnek utat magunknak a szavakkal való kommunikáció helyett.
#5. Segíts a gyermekednek a dolgokról való gondolkodásban. Ha van egy olyan speciális probléma, amely stresszt okoz, beszéljetek arról, mit kell tenni. Ösztönözzük őt arra, hogy találjon ki néhány ötletet, indítsuk el a „brainstormingot”, de ne végezzük el az összes munkát. Gyermeked aktív részvétele bizalmat teremt. Támogasd további jó ötletekkel, és szükség szerint kérdezd meg tőle: „mit gondolsz, hogyan fog ez működni?”
#6. Figyelj és menj tovább. Néha bőven elég a meghallgatás, a beszélgetés, az érzés megértése, mert ez már magában is segít a gyereknek a frusztráció csökkentésében. Ha ez megtörtént, próbáld megváltoztatni a témát. Segíts neki, hogy jobban érezze magát, és ne szenteljen nagyobb figyelmet a problémájának annál, amit az valóban igényel.
#7. Korlátozd a stresszt, ahol csak lehetséges. Ha bizonyos helyzetek, pl. az iskolakezdés/tanévkezdés stresszt okoznak, nézd meg, vannak-e módok annak megváltoztatására, hogy a dolgok más irányba haladjanak. Ha például a túl sok iskola utáni tevékenység stresszt okoz a házi feladat megírásában, akkor szükség lehet e tevékenységek korlátozására, hogy idő és energia maradjon a feladatokra.
#8. Csak légy ott. A gyerekek nem mindig szeretnek arról beszélni, mi zavarja őket, de ettől még ne hagyjuk őket magukra. Jelenléted segíthet neki abban, hogy megnyugodjon. Menj el vele sétálni, nézz vele egy filmet, vagy süss vele együtt valamit.
#9. Bátorítsd arra, hogy játsszon. A játék önmagában is stresszoldó hatású, nem beszélve arról, amikor külön erre a célra kifejlesztett játékokat adunk a kezükbe. A 7-12 évesek számára ajánlott Tangle szerintem felnőtteknek is való, főleg, ha már a stresszlabda unalmassá vált. A Tangle teljesen új ergonomikus megközelítést kínál a stressz és szorongás enyhítésére és a kézzel való babrálására. A Tangle azontúl, hogy egy jópofa játék, ösztönzi és segíti fenntartani a figyelmet, valamint javítja a szövegértést és a matematikai készségeket is. Formája, színe, szerkezete pedig kiválóan serkenti az agyműködést. A Tangle apró darabkákra szedhető, ezért kedvünk szerint formálható, sőt akár hosszúra is fűzhető.
Stresszűző célt szolgál a nagy, kicsi és kulcstartó méretben is kapható Squeezamals is, amely egy cuki, nyomogatható, illatos állatka. Összenyomást követően olyan jó nézni, ahogy csak lassan emelkednek vissza eredeti formájukra a speciális memóriahabnak köszönhetően, melyet egyébként a NASA Kutatási Központja fejlesztett ki a 60-as években. Ezzel az anyaggal párnázták ki az űrhajók belsejét, hogy a nyomáskülönbségeket kiegyenlítsék, ezzel is segítve az űrhajósok biztonságosabb utazását.
További stresszűző játékokra vagy kíváncsi? Olvasd el erről szóló bejegyzésünket:
5 LEGJOBB STRESSZŰZŐ JÁTÉK, NEMCSAK GYEREKEKNEK
#10. Légy türelmes. Szülőként fáj látnunk, hogy a gyermekünk boldogtalan. De igyekezz ellenállni annak a késztetésnek, hogy minden problémát helyette kijavíts. Ehelyett inkább segíts neki lassan, de biztosan jó problémamegoldóvá válni. Egy gyerek, aki tudja, hogyan kell az élet hullámhegyei és völgyei között boldogulni, szavakba tudja önteni az érzéseit, képes idővel megnyugtatni magát, kiegyensúlyozottá és remek stresszkezelővé válik, ami elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz.
Bánosi Eszter