
Szülői értekezletre mentünk Bendegúzhoz, a vöröspandánkhoz
Múlt hétvégén fontos kötelezettségünknek tettünk eleget, ugyanis meg kellett jelennünk az Állatkertben Bendegúz, azaz az örökbefogadott kis vöröspandánk szülői értekezletén, amit az Állatkerti Nevelőszülők Találkozója alkalmából tartottak.
Elöljáróban csak annyit, hogy Bendegúzzal minden a legnagyobb rendben van, nem volt okunk pironkodni miatta, de máris mesélünk róla részletesebben!
Na de mi is az a Nevelőszülői értekezlet az Állatkertben?
Minden ősszel és tavasszal van egy különleges nap az Állatkertben, amikor a nevelőszülők egy kicsit közelebb kerülhetnek a kedvenceikhez és abban a szerencsében lehet részük, hogy beszélgethetnek az örökbefogadott állatuk gondozójával.
Idén az Állatkert nevében Montskó Éva, az Állatkerti Alapítvány elnöke és Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója köszöntötte reggel a nevelőszülőket, meséltek egy kicsit az Állatkerti Alapítvány munkájáról, majd elindultak a nevelőszülők a kis kedvencük szülői értekezletére, hogy megtudják, hogyan is telnek a mindennapjaik.
Mi ezúttal a délutáni szülői értekezleten vettünk részt, mivel a pingvinek, a vöröspandák és az elefántok nevelőszüleinek két szülői értekezlete is volt, mert ők olyan népszerűek (khm...), hogy így tudták csak megoldani mindenki számára a részvételt.
Hogy van Bendegúz, a vöröspanda?
Bendegúz, a kis panda, akit tavaly ősszel fogadtunk örökbe a Játékszigettel, 2020 tavaszán került a budapesti Állatkertbe és idén júniusban lesz a harmadik születésnapja. Két másik pandával él együtt egy nagyon kellemes, fás helyen, nagyjából a tigrissel szemben. A kis pandák természetes élőhelye egyébként Nepál és a gyönyörű színük miatt vörös pandaként és macskamedveként is ismertek.
Bendegúz egyébként Németországból érkezett Auróra mellé, aki egy idősebb nőstény, kettejük „gyermeke” pedig Bonifác névre hallgat, így éldegélnek ők hárman együtt.

A vöröspandák gondozójától megtudtuk, hogy általában 4-5 kilósak a pandák és bizony megesik időnként, hogy lepottyannak a fáról, amikor egy túl vékony faágon próbálnak egyensúlyozni. Bendegúzt egyébként elég könnyű most kiszúrni a másik két vöröspanda közül, a farkincája ugyanis kopár, egy rejtélyes betegség miatt nem borítja teljesen szőr.
Kiderült, hogy mikor Bendegúz tavaly beköltözött az állatkertbe, eleinte türelmetlen volt az etetésnél, mostanra azonban megtanulta kivárni a sorát. Nagy kedvence a sárgarépa és az édeskrumpli, de a banánnal is le lehet venni a lábáról, reggelente pedig alig várja a napi bambuszadagot. A zöldségek és a növények mellett állati fehérjére is szükségük van a pandáknak, amit a természetben magukhoz is vennének, itt az állatkertben viszont egy fehérjében gazdag tápot kapnak helyette.
Lehetett kérdezni is a nevelőszülőknek a gondozóktól és itt hangzott el az a kérdés, hogy szeretnek -e a vöröspandák játszani valamivel, van -e például labdájuk. Kiderült, hogy nincs, hiszen leginkább egymással szeretnek játszani, amit volt is szerencsénk megtapasztalni.
Akadt, aki arra volt kíváncsi, hogy ki tud -e mászni vajon a helyéről Bendegúz, hiszen nincsenek hatalmas kerítéssel körülvéve, de a gondozó elmondta, hogy a sziklák irányába nem tudnak elmenni, azt direkt nem teszik nekik lehetővé, kifele az emberek közé pedig eszük ágában nincs kijönni, mert tartanak az idegenektől.
Magyarországon egyébként több helyen is találkozhattok Bendegúz rokonaival az állatkertekben, ugyanis a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben a Nyíregyházi Állatparkban, a Pécsi Állatkertben és a Debreceni Állatkertben is él kis panda.
Miért jó Állatkerti Nevelőszülőnek lenni?
Gondoltad volna, hogy immáron húsz éve lehet örökbe fogadni állatokat a Budapesti Állatkertben? Amellett pedig, hogy igazán szívet melengető a nevelőszülő cím viselése, így bizony anyagilag is támogatni tudjuk az állatkertet az örökbefogadási összeggel.
Az állatkertek ugyanis korántsem egyszerűen szórakoztató célból létrehozott „állatkiállítások". Hatalmas ismeretanyaggal rendelkeznek, globális hálózatuknak köszönhetően pedig nagy szerepet játszanak a természetvédelmi együttműködések előmozdításában. A feladataik közé tartozik például a veszélyeztetett fajok tenyésztése, különböző kutatások elvégzése, képzések szervezése, a fajok és élőhelyeik megőrzése és még hosszasan sorolhatnánk.