Kisokos az otthoni képességfejlesztéshez 3. rész – Így fejlődik a nagymozgás

Miért fontosak a nagymozgások?

A nagymozgások olyan mindennapi tevékenységekhez fontosak, mint a sétálás, futás, a játszótéri tevékenységek vagy éppen a sportolás. Alapvetőek a mindennapi önellátáshoz is, például az önálló öltözködéshez. Gondoljunk csak bele, hogy mondjuk egy nadrág felhúzásához fél lábon kell egyensúlyoznunk! A szociális és kognitív képességek fejlesztésére is van hatásuk, hiszen például a tanuláshoz is számos nagymozgásos képesség szükséges: ülni a padban, osztályteremről-osztályteremre járni, cipelni az iskolatáskát stb.

Hogyan segíthetjük a nagymozgásos képességek fejlődését?

0-1 éves kor között:

    •      megfelelő mozgástér, ingergazdag környezet

    •      labdás játékok: a guruló labda elérése kúszásra ösztönöz

    •      az egyensúlyérzéket fejlesztő játékok: babahinta, hintaló

    •      babaúszás, babatorna foglalkozások

1-2 éves kor között:

    •      húzható, illetve tologatós játékok

    •      mászóalagút

    •      lábbal hajtós játékok

    •      játszótéri játékok

    •      labdajátékok: először nagyobb labdával, aztán váltás kisebb labdára

    •      úszás, torna foglalkozások

2-3 éves kor között:

    •      teke és bowling játékok

    •      közösségi játékok: pl. sétálunk, sétálunk, lecsücsülünk játék, vonatozás, fogós játékok (pl. fagyasztó fogó - akit a fogó megérint az megdermed, megáll)

    •      úszás, torna foglalkozások

    •      bonyolultabb labdajátékok, pl. labdás akadálypálya, foci

    •      játszótéri játékok

Erőltetés, siettetés - mit ne tegyünk?

a szakértő javaslatai

    •      Szigeti Katalin konduktor szerint a legfontosabb, hogy ne korlátozzuk a mozgásfejlődést, hagyjunk szabad teret a mozgásra, például rakjuk le a szőnyegre a babát, vagy biztosítsunk biztonságos kapaszkodókat számára, amikor állni-járni tanul. „A praxisomban előfordult, hogy a gyerek azért nem tudott felállni, mert nem rácsos ágyban aludt, illetve a lakás berendezése nem tette lehetővé, hogy fel tudjon kapaszkodni” – hívja fel a figyelmet a szakember.

    •      Bár sokan ellenzik, mert „ketrecnek” tartják, a konduktor szerint fontos, hogy a gyerek egy bizonyos időt a járókában töltsön, mert itt biztonságosan tanulhat meg kúszni, felkapaszkodni, felállni, míg a szülő a saját dolgát el tudja végezni otthon.

    •      Ne használjunk olyan eszközöket, mint például a járássegítő, mert nemcsak nem terhel megfelelően, de a gyerek könnyen hasra is eshet, ha elgurul az eszköz. „Egy megfelelően fejlődő gyereknek erre nincs szüksége” - mondja.

    •      A lábbal hajtós bébikomp szintén gátolja a mozgásfejlődést, késleltetheti a járás kialakulását, sőt rossz járáskép kialakulásához vezethet, hiszen vagy túl alacsonyan van az ülése, amitől rogyasztania kell a térdét, vagy túl magasan, ami miatt lábujjhegyen kell járnia. „Mindezek mellett a baba izomzata sem fejlődik megfelelően, a lába túl erős lesz, de a felső teste nem edződik” – figyelmeztet a szakember.

    •      „A négykerekű, lábbal hajtós bicikli egyáltalán nem fejleszti a gyerek mozgását, ellenben a megfelelő magasságú, kétkerekű futóbicikli kiválóan fejleszti a mozgást és az egyensúlyt is, hiszen a gyerek váltott lábbal hajtja magát rajta” – tanácsolja.

    •      Az állandó hordozás (pl. háztartási tevékenységek közben), vagy a műanyag bébi hordozó otthoni használata ugyan megkönnyíti az anya dolgát, de a gyerek passzív állapotba kerül, ami visszaveti a mozgásfejlődését. Lehetőleg keveset tartózkodjon ezekben a gyermek.

    •      Nem tesz jót a baba gerincének, ha túl korán, 5-6 hónapos korában felültetjük. A konduktor szerint így könnyen elkényelmesedik, mert nagyon tetszik neki, hogy látja maga körül a környezetét, azonban így nem lesz motivációja arra, hogy önmagától, saját erejéből fedezze fel a világot.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

A mozgásfejlődés ütemében jelentős eltérések lehetnek, de vannak mérföldkövek, amiket adott életkorban minden megfelelően fejlődő babának el kell érnie. Amellett, hogy rendszeresen ellenőrizzük (akár az alábbi lista alapján) a nagymozgásos képességek fejlődését, vannak jelek, amik nehézségekre utalhatnak, például:

    •      a mozgásos tevékenységek kerülése, vagy csak nagyon rövid idejű végzése

    •      sokkal ügyetlenebb a társainál

    •      egy már megtanult képesség "elfelejtése", vagy nehéz adaptálása más helyzetekre.

Képességlista a nagymozgás fejlődés ellenőrzéséhez

Az ellenőrző lista segít kiszűrni a nagymozgásos fejlődésben jelentkező problémákat. A lista forrása: https://childdevelopment.com.au. Ha a baba életkora alapján kiválasztott ellenőrző listán szerepel olyan képesség, amivel nehézségei vannak, érdemes szakemberhez fordulni.

Pataki Klára - Bánosi Eszter