Idegennyelv tanulás: Melyik életkor a legideálisabb?

A barátnőm 4 éves fia például remekül hozzászokott a német nyelvhez a német oviban, de most úgy tűnik, hogy a család Portugáliába költözésével egyáltalán nem fog gondot okozni neki ez a hirtelen váltás: alig 3 hónapja jár portugál gyerekek közé, és már simán tud mondatokat mondani portugálul, különösképp akkor, amikor dühös.
 
Vannak tehát gyerekek, akik idegen nyelvű környezetben élnek, ezért óhatatlanul szívják magukba a nyelvet, akárcsak egy szivacs. De mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik itthon élnek? Nekik mikor érdemes elkezdeniük idegen nyelven tanulni?
 
A személyes véleményem szerint én kicsit túlzásnak gondolom, amikor a babákat, bölcsiseket idegen nyelv tanulására ösztönzik a szüleik, de azt jónak tartom, ha az oviban énekes játékok keretében már találkoznak más nyelvekkel is. Bennem elevenen él mindaz a versike, dalocska, amit az oviban angolul tanultam, és szerintem a zene remek módja annak, hogy a gyerekek megértsék más nyelvek logikáját, szerkezetét, dallamát, hangsúlyát, megtanulják a szavakat.
 
 
Zene és nyelvi készségek
A zene valójában a gyermeki fejlődés összes területén igen fontos szerepet játszik intellektuális, szociális, érzelmi, motorikus, nyelvi, sőt az általános műveltségi szinten is. Segít abban, hogy a test és az elme együtt működjön. Kisgyermekkorban a szavak hangzását és jelentését is segít megismerni. A zenés táncok támogatják a mozgásos készségek fejlődését, miközben lehetővé teszik az önkifejezés gyakorlását. Mindezek mellett a zene és a memória között is egyértelmű összefüggés mutatható ki. A Dél-Kaliforniai Agy- és Kreativitás Intézet 2016-os tanulmánya szerint a gyermekkori zenei élmények felgyorsítják az agy fejlődését, különösen a nyelvtanulás és az olvasási készségek területén. Pekingi tudósok pedig azt állapították meg, hogy a gyerekek zenei nevelése legalább annyira előnyös, ha nem előnyösebb a nyelvtudás javításában, mintha extra olvasási leckéket adunk nekik. A tanulmányban résztvevő, 74 ovis korú gyereket három csoportra osztották- az egyik csoport heti háromszor zongoraórán vett részt, a másik plusz olvasási leckéket kapott, a harmadik csoport viszont semmilyen plusz feladatot nem kapott. Hat hónap elteltével azt találták, hogy a zongorázó gyerekek jelentős előnyökkel rendelkeznek az olvasó gyerekekkel szemben a nyelvértés tekintetében.
 
A korai nyelvtanulás fontos, de csak akkor, ha játékosan történik
Visszatérve a legoptimálisabb életkorhoz az idegen nyelv elsajátításának szempontjából, a szakértők különböző javaslatokat tesznek. Bostoni kutatók szerint például a gyerek 10 éves kora előtt jó, ha már aktívan tanul egy idegen nyelvet. A Boston College pszichológus asszisztense Joshua Hartshorne egy kutatást végzett 670 ezer gyermek bevonásával, és azt a következtetést vonta le, hogy az agyunk maximális kapacitással képes az idegen nyelvek elsajátítására akkor, amikor még nagyon fiatalok vagyunk. Az idegen nyelv tanulásának ideális életkora 3 év, és ez megmagyarázza, hogy nekünk felnőtteknek miért is megy olyan nehezen nyelveket tanulni. 
Úgy tűnik tehát, hogy nincs igazam, amikor azt mondom, hogy túlzás ilyen korán kezdeni például az angolt. Abban viszont nem tévedtem, hogy a játékos környezet létfontosságú a gyerekkori nyelvtanulás szempontjából. A kutatók is azt állítják, hogy a leghatásosabb tanulási folyamat a dallamok, a játékok vagy olyan TV programok tanulásával biztosítható, ahol a szereplők idegen nyelven beszélnek. Kisiskolás korban remek lehet ilyen szempontból például a Brainbox angol nyelvleckéje, az angol nyelvű szókártyák, az angol nyelvű társasok, mint például a Monopoly Fortnite, az angol nyelvű storikockák, a Scrabble, sőt a Galt angol puzzle játéka, amivel már ovis korú gyerekeink is játszhatnak.
 
A szülőknek tehát a játékok segítségével bátorítaniuk kell a gyerekeket arra, hogy már az óvodás időszakban elkezdjenek idegen nyelven tanulni. 10 éves koruk után ugyanis már sokkal nehezebb lesz magukra szedniük ezt a tudást.
 
A The Jakarta Post cikke alapján