A gyermeki jogok története: A te gyereked ismeri a jogait?
Szerencsére ma már szinte lehetetlen, hogy bármelyik gyermekjóléti hivatal figyelmen kívül hagyja az ENSZ 1989-ben elfogadott Gyermekjogi Egyezményét. Az egyezmény ellenére azonban még mindig milliónyi gyermek szenved jogainak megsértésétől. Az oktatásban elért eredmények, a gyermekhalandóság csökkentése és elidegeníthetetlen jogainak elismerése ugyan rengeteget javult az utóbbi évtizedekben, még mindig nincs elég anyagi ráfordítás globális szinten a gyermeki jogok csorbulásának megakadályozására, gondoljunk csak a szíriai, a dél-szudáni, vagy a gázai konfliktusokra.
2014-ben – az egyezmény elfogadásának 25. évfordulóján – az UNICEF arra volt kíváncsi, vajon a mai gyerekeknek jobb-e a helyzete, mint negyed évszázaddal ezelőtt. A szervezet azt a következtetés vonta le, hogy a válasz ugyan igen, de nem minden gyermek számára. Például a gyermekszegénység felszámolása még mindig hatalmas kihívást okoz világszerte.
Néhány alapvető gyermekjog
Az Ensz gyermekjogi egyezmény szerint, a gyermekjogok minden 18 év alatti embert megilletnek. Az egyezmény 3 nagyon fontos pillérre épül:
a gondoskodás-ellátás: A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata. A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek is hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint a szeretet, az önbecsülés, a tudás, és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.
a védelem: A védelem nemcsak a szülők dolga, hanem mindenki másé is, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és szakembereknek, de a törvényeket alkotóknak is figyelnie és védenie kell a gyerekeket.
a részvétel joga: A részvétel aktív cselekvésen (hogy például részt vegyél a téged érintő döntések meghozatalában) túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket.
De hogyan jutottunk el idáig? Nézzük meg röviden a gyermeki jogok történetet az Unicef anyagának segítségével!
Hogy milyen jogok illethették meg a gyerekeket a 19. században? Nekem erről rögtön Dickens regényalakjai jutnak eszembe, és ezért rá is vághatnám: nem sok. Ez igaz is valamiképp, hiszen ebben az időben a gyerekeket a szülők tulajdonának tekintették egészen nagykorúságuk eléréséig. Aztán az I. világháború után, a máig működő brit gyermekjogi szervezet, a Save the Children alapítója, Eglantyne Jebb kidolgozott egy szabálygyűjteményt, a Gyermekek Chartáját, mely 1924-ben Genfi Nyilatkozat néven vált ismertté. Ez tartalmazta a gyermekek jóllétét biztosító alapvető jogokat, de 1946-ban elvesztette jogi alapjait.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1948-as elfogadásával a gyerekek kifejezett jogokat kaptak, különöse a védelmüket illetően. 1959-ben az ENSZ újabb nyilatkozatot fogadott el, azóta november 20. a gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat olyan jogokat ismer el, mint pl. a névhez, az állampolgársághoz, az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog, ám ezek nem bírtak kötelező érvénnyel, ráadásul számos jelentés készült a magas csecsemőhalandóságról, a nem megfelelő egészségügyi ellátásról, az alapfokú oktatás korlátozásáról, a veszélyes munkavégzésre kényszerített gyerekekről, a fegyveres konfliktusok miatt áldozattá vált gyerekekről, stb.
A Gyermekjogi Egyezmény végül 1989-ben született meg, és kevesebb, mint egy éven belül, 20 állam (köztük Magyarország is) ratifikálta az egyezményt.
Ismertessük meg gyerekeinkkel a jogaikat!
Az Eurobarometer 2009-es felmérése szerint a 15-18 éves fiatalok nem ismerik jól saját jogaikat, illetve nem tudnak segítséget kérni valamely joguk sérülésekor. A kutatás megállapította, hogy három magyar gyerekből kettő nem tudja, milyen jogai vannak, és 80%-uk nem kért még segítséget senkitől jogainak megsértése miatt.
Ha segítségre van szükségetek, és szeretnétek jobban megismerni a gyermeki jogokat, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány segíteni fog. Az alapítvány küldetése a Magyarországon élő gyerekek jogainak érvényesítése és támogatása. Munkájuk kiemelt területei a gyerekek erőszaktól való védelme, a gyerekek joga az oktatáshoz, a gyerekek joga a részvételhez minden őket érintő, rájuk vonatkozó ügyben.
Bánosi Eszter