200 ezer erőszakos cselekményt lát a tévében egy gyerek 18 éves korára! Mit tegyünk a túl sok képernyőidővel?
A legtöbb gyerek nap mint nap néz tévét, használ okostelefont vagy tabletet, jóval azelőtt, mint hogy megtanulna biciklizni. A technológia része lehet az egészséges gyermekkornak, például az óvodásoknak segítséget nyújthat abban, hogy megtanulják az ábécét különféle oktató programok segítségével, az iskolások szintén oktatási alkalmazásokat és játékokat vehetnek igénybe, a tizenévesek kutatásokat végezhetnek az interneten.
A technológia már évekkel ezelőtt bejutott a gyerekszobába. Sokan panaszkodnak arról, hogy amikor a gyerekek hazajönnek az iskolából, szinte azonnal könyörögni kezdenek a távkapcsolóért vagy a laptopért – ezzel tompítják le a sok tanulnivalótól zavaros elméjüket, ami igen szomorú. A helyzet pedig egyre csak rosszabb, hiszen ma már nem számítanak kuriózumoknak a számítógépes játékok, a mindennapjaink szerves részévé váltak a „kütyük”.
Egy 2016-os felmérés szerint – mely több mint 1000, 35 és 45 év közötti anyuka megkérdezésével készült – a képernyő előtt töltött idő az anyai bűntudat első számú oka. Az amerikai Common Sense Media 2017-es felmérésben a szülők 70%-a mondta azt, hogy aggodalommal tölti el őket, mennyi időt töltenek el a gyermekeik a digitális média használatával. Hiszen ki az, aki nem engedi meg vasárnap délelőtt, hogy a gyerekek rajzfilmet nézhessenek online vagy a tévében, miközben végre marad idő egy jó kávéra vagy a partnerünkkel való beszélgetésre? Sokkal könnyebb engedékenynek lenni, mint kirángatni az okostelefont a kezükből, mégis felvetődik a kérdés: maradt-e olyan tevékenység a való világban, ami legalább akkora figyelmet tud követelni tőlük, mint a képernyő?
A túl sok képernyőidő számos negatív következményekkel járhat:
- Azok a gyerekek, akik naponta több mint 4 órát töltenek a TV előtt, nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak.
- Azok a gyerekek, akik erőszakos cselekményeket néznek a tévében, nagyobb valószínűséggel mutatnak agresszív viselkedést, valamint attól félnek, hogy a világ ijesztő hely, és valami rossz fog velük történni.
- Az erőszakos videojátékokkal és alkalmazásokkal játszó tizenévesek nagyobb valószínűséggel maguk is agresszívek.
- A TV-ben és videojátékokban szereplő karakterek gyakran kockázatokat vállalnak (pl. dohányázás vagy ivás), valamint nemi, illetve faji sztereotípiákat erősítenek meg.
Mi ajánlott?
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) ezeket az iránymutatásokat javasolja:
- A kisgyermek 18 hónapos koráig lehetőleg egyáltalán ne tegyük lehetővé a képernyőidőt. Ez alól természetesen kivételt képez a családtagokkal folytatott videócsevegés.
- 18 és 24 hónapos kora között a szülővel vagy a gondozóval egy kis időt tölthet a képernyő előtt.
- Óvodás korban kevesebb mint egy órát érdemes oktatási célú programokat néznie a szülővel vagy az óvónővel, akik segítenek megértenie azt, amit lát.
- Iskolások, tizenévesek: 5 és 18 éves koruk között a szülőknek meg kell határoznia a képernyőidőt, a közösségi médiával, illetve a videojátékokkal töltött idő mennyiségét. A média nem helyettesítheti az alvást vagy a fizikai aktivitást.
A túl sok erőszak látványa
Egy átlagos gyerek kb. 200 ezer erőszakos cselekménynek lehet a szemtanúja a televízión keresztül 18 éves korára. Számos erőszakos cselekményt ráadásul „jó fej srácok” követnek el a filmekben, akiket a gyerekek istenítenek. A videojátékokban a hős gyakran harcol vagy gyilkol. Ez viszont zavart okozhat akkor, amikor a gyerekek megpróbálják megérteni a jó és a rossz közötti különbséget. A gyerekek különösen megijedhetnek az ijesztő vagy erőszakos képektől. Még ha meg is magyarázzuk nekik, hogy ezek a képek nem valódiak, attól még nem fogják magukat jobban érezni, mert még nem érzik a különbséget a fantázia és a valóság között. A viselkedésbeli problémák, rémálmok és az alvászavarok kísérhetik az erőszak látványának való kitettséget.
Az idősebb gyermekek is megijedhetnek az erőszakos képektől. Nagyon fontos, hogy megnyugtató és őszinte információkat nyújtsunk nekik a félelem enyhítéséhez, de még jobb, ha nem hagyjuk, hogy ilyen programokkal, játékokkal találkozzanak.
A kockázatos viselkedéssel való találkozás
A tévé és a videojátékok tele vannak olyan kockázatos viselkedést ábrázoló tartalmakkal (pl. alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, dohányzás, túl korai szexualitás), melyeket „cool”-nak, viccesnek vagy érdekesnek tüntetnek fel. Tanulmányok kimutatták, hogy azok a tinédzserek, akik rengeteg szexuális tartalmat néznek a TV-ben, a szexuális műsorokat nem néző társaikhoz képes nagyobb valószínűséggel kezdenek túl korán szexuális életet.
Míg a cigaretta hirdetéseket tiltják a TV-ben, a gyerekek még mindig találkozhatnak dohányzó emberekkel a tévéműsorokban, ami azonban dohányzáshoz, alkoholfogyasztáshoz, esetleg kábítószerrel való visszaéléshez is vezethet.
A tévézés és az elhízás kapcsolata
Egészségügyi szakértők már régóta összefüggést látnak az elhízás és a túl sok képernyőidő között. Amikor a gyerekek a képernyőt bámulják, inaktívak és hajlamosak nassolni. Mindezeken felül a tévében olyan hirdetésekkel is bombázzák őket, amelyek egészségtelen ételek fogyasztására bátorítják őket, pl. olyan üres kalóriás üdítőitalok ivására, amelyek sajnos kedvenc ételeikké válnak.
Tanulmányok kimutatták, hogy a tévénézés mennyiségének csökkenésével megállítható a súlygyarapodás, és a gyerekek testsúlyindexe (MMI) is alacsonyabb lesz. A videojáték idő kicserélése szabadtéri idővel szintén jó módja annak, hogy a gyerekek megtartsák egészséges testsúlyukat.
Vajon a gyerekek mit értenek a reklámokból?
A legtöbb 8 évesnél fiatalabb gyermek nem érti, hogy a reklámok azért vannak, hogy termékeket adjanak el. A 6 éves vagy annál fiatalabb gyermekek nem tudják megmondani a különbséget a TV műsor és a reklám között, különösen akkor nem, ha kedvenc karaktereik hirdetik a terméket. Még az idősebb gyerekeket is emlékeztetni kell a hirdetések céljára.
A tévé kikapcsolásával azonban a gyerekek továbbra is rengeteg hirdetéssel fognak találkozni. Amikor a gyerekek meg szeretnék kapni a hirdetett terméket, magyarázzuk el, hogy a reklámok sokszor olyan termékeket hirdetnek, melyekre nem feltétlenül van szükségük, sőt boldogabbak sem lesznek tőlük.
Mit tehetünk? Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy legyenek okos fogyasztók. Kérdezzük meg például tőlük a következőket:
- Mit szeretsz ebben a termékben?
- Mit gondolsz, tényleg olyan jó, mint ahogy a reklámban kinéz?
- Szerinted ez egy egészséges választás lenne?
Ezután próbáld meg a gyerek reklámfogyasztását a minimálisra csökkenteni az alábbiak segítségével:
- kifejezetten csak 1-1 kedvenc programjának megnézését engedélyezzük.
- némítsuk le teljesen a tévét a reklámok alatt.
- vásároljuk meg kedvenc rajzfilmjeit DVD-én.
A szabályok felállításával sokak tehetünk azért, hogy a gyerekek médiafogyasztása az egészséges határon belül maradjon.
A KidsHealth cikke nyomán,
Bánosi Eszter