12 tudományos tény arról, hogyan alakítanak minket a testvéreink
A gyerekek majdnem 80%-a nő fel úgy, hogy van legalább egy testvére. Egy 1992-es tanulmányban a megkérdezett testvérek kétharmada vallotta azt, hogy a testvére a legjobb barátja. A testvérek – még akkor is, ha nem mindig jönnek ki jól egymással -, pozitív szerepet játszanak egymás életében, hiszen rengeteg dologra megtanítják egymást: például arra, hogyan kell másokkal együtt lenni.
A mai világban sokféle család létezik, emiatt pedig sokféle testvérkapcsolat is. A szakértők 6 különféle családtípust különítenek el, és mindegyiknek saját egyedi dinamikája van. Nem is olyan régen, még az anya, apa + egy vagy több gyerek volt a norma a nyugati társadalmakban (sőt az én gyerekkoromban a többgenerációs családok voltak jellemzőek, vagyis a nagyszülők is majdnem ugyanakkora szerepet játszottak a nevelésben, mint a szülők, hiszen egy lakásban élt a három generáció), manapság viszont már más típusok is gyakoriak, például az egyszülős, kiterjesztett, gyermektelen, mostoha-vagy mozaik családok, nagyszülős családok. Minden egyes családi típusra egyedi dinamika jellemző, és mindegyiknek más és más a gyengesége, illetve az erőssége. Ha tudni akarod mik ezek, illetve hogy te melyik családi típusba tartozol, olvasd el erről szóló bejegyzésünket:
Hagyományosan az édestestvérek ugyanattól a két szülőtől származnak. A féltestvérek esetében az anya vagy az apa a közös. A mostohatestvérek között nincs rokoni kapcsolat, de szüleik összeházasodtak. Függetlenül attól, hogyan nevezzük a testvérkapcsolatot, a köztük lévő kötelék mindig nagyon meghatározó, melynek minőségét rengeteg dolog befolyásolja:
Személyiség – A szülők gyakran csodálkoznak azon, hogy ugyanazon szülők gyerekei mennyire különbözőek, pedig ez elég gyakori jelenség. Robert Plomin kutató felfedezte, hogy bár a testvérek agyműködése nagyon hasonló, a személyiségük gyakran teljesen különbözik egymástól. Egyébként fontos itt megjegyezni, hogy az egyéni személyiség nagy hányada a testvéreinkkel való interakció során alakult ki – a vele való küzdelmek például befolyásolhatják azt, hogy milyen személyiséggé válunk. Megtanulhatjuk a konfliktusmegoldást, és ezt a készséget kamatoztathatjuk majd az élet más területein is, de a testvérkapcsolatok jobbá vagy rosszabbá tehetik a későbbi romantikus kapcsolatok kialakítását, a másokkal való munkát vagy a tartós barátságokat. Talán meglepő, de a születési sorrend nem befolyásolja a személyiséget. Bár egy bizonyos pontig számít, ki a legkisebb, a középső és a nagy, az új kutatások azt mutatják, hogy ezek a hatások csupán a családi kapcsolatokra korlátozódnak, és nem terjednek ki azokra, amelyek a családi egységen kívül zajlanak. Tehát míg a legidősebb gyerek otthon józan és komoly, lehet egészen más szerepet játszik a külvilágban.
Kor – A különböző korú gyerekek egymástól teljesen eltérően viselkedhetnek. A fiatalabb gyerekek például sokkal több fizikai eszközt vetnek be, amikor konfliktusról van szó, és ahogy nőnek, úgy válnak ezek inkább érvekké. Azt is megfigyelték, hogy a 2 évnél kevesebb korkülönbség esetében több a gyerekek közötti konfliktus, mint a nagyobb korkülönbséggel rendelkező testvérek között. Mókás, de tény: a 3-7 éves kor közötti testvérek egy óra leforgása alatt akár 3,5-szer is konfliktusba keverednek, a fiatalabb gyerekek pedig akár 10 percenként is „megküzdhetnek” egymással.
Egy friss kutatás megállapította, hogy az idősebb testvérek nagyon fontos szerepet játszanak fiatalabb testvéreik életében, hiszen a szülőkhöz hasonlóan az idősebb testvérek példaképként járulnak hozzá a világ megismeréséhez. Ami még érdekesebb, hogy egy idősebb testvér jelenléte a kicsik empátiás érzékét is fejleszti (és ez fordítva is igaz), de kizárólag csak akkor, ha a vele való kapcsolatuk támogató és kedves volt.
Nem – A nemek is befolyással vannak a testvéri kapcsolatra. Sok szülő úgy látja, hogy az azonos nemű gyerekek sokkal többet versengenek, mint a fiú-lány testvérek. Meglepő, de megkönnyíti a randizást, ha van egy ellenkező nemű testvérünk. Egy kutatás megállapította, hogy azok, akiknek idősebb és ellenkező nemű testvérük van, sokkal kedveltebbek voltak, és jelentős előnyre tettek szert a társkeresésben is.
És persze a család maga is befolyásoló tényező – Nincs két gyerek, aki ugyanúgy tekintene saját családjára. De hogy hatnak a testvérek ránk, felnőttekre? Az Ohio Állami Egyetem egyik szociológusa egy nagyon érdekes eredményre jutott: azokban a családokban, ahol testvérek vannak, kevesebb az esély (nem sokkal ugyan, 2%-kal) a válásra. Vagyis minél több testvér van egy családban, annál kevésbé valószínű, hogy a szüleik elválnak.
Végül ne feledjük: a testvéri jó kapcsolat fenntartásában a szülőknek van a legnagyobb szerepe. Egy 2009-es tanulmányból kiderült, hogy azok a gyerekek, akik azt vallották, hogy az anyjuk egyiküket sem favorizálta, felnőttként jobb kapcsolatot ápoltak testvéreikkel, mint azok, akik arról számoltak be, hogy mindig volt egy „kedvenc” a családban. Érdemes tehát ezzel vigyáznunk, már csak azért is, mert egy kutatásban az anyák 65%-a, az apák 70%-a vallotta be, hogy az egyik gyermekét jobban preferálja a másiknál.
Bánosi Eszter